Velence Város Hivatalos Oldala
Velence Város Hivatalos Oldala
Köszönet a cikkért és a fotókért.
H-2481 Velence Panoráma út 36. | Telefon:+36 30 6009177 | E-mail cím: tjmarianna@gmail.com szentbenedictus.borrend@gmail.com
Velence Város Hivatalos Oldala
Köszönet a cikkért és a fotókért.
A Brindisi Szent Lőrinc Borrend kedves meghívására Baranyai Ferenc és Igari András borlovagok, a Borbarát Hölgyek Egyesületének szíves invitálására Dezső Béla és Szabó József borlovagok vettek részt a Bornapok keretén belüli ünnepségeken, a felvonuláson, a borlovag avatáson és a baráti kóstolókon.
Richter Ferenc kőfaragó mester, szobrász. Önmagát kőfaragó mesternek tartotta, olyannak, aki igyekezett életet lehelni a kövekbe, alakot, embert formálni azokból.
Ő alkotta meg Szent Orbán és a Vén borász szobrát, a Liberália emlékművet Velencén, Kápolnásnyéken pedig Bartók Béla szobra dicséri az ő keze munkáját. Többek között.
Alkotói ars poeticája az volt, hogy az alkotás valójában benne van a kőben, csak a fölösleget kell lefaragni róla…
Richter Feri alapító tagja volt a Velencei-tavi Szent Benedictus borlovagrendnek. Ízig-vérig közösségi ember volt, minden rendezvényen serénykedett, segített, amiben tudott. Legendássá vált az évi rendes halászlé parti, a halászlét persze ő főzte, és a pincéjében látta vendégül a borlovagrend tagjait, barátait. A borlovagrend egyik rendes évi rendezvénye, a Liberália ünnepéhez Liberália szobrával járult hozzá, igaz, Velencén és környékén több szobor is az ő nevét jelzi.
Richter Ferencet egy éve elrabolta a halál, és vitte magával az örökkévalóságba.
Most a borlovagrend emlékezett meg kiváló tagjáról. Szép idő fogadta a Vörösmarty pince előtt a gyülekező tagtársakat, barátokat, ahol főtt a halászlé, ezúttal Feri felesége, Erzsi volt a séf. Ki, ki hozta a saját borát, a bor mellé előételként finom falatokat.
Turcsányi Sándorné Marianna nagymester és Kupi László kancellár, a borlovagrend vezetői méltatták a csapat volt tagjának munkásságát, borlovagrendi ténykedését. Az ezt követő beszélgetés során mindenkinek volt egy-egy sztorija Richter Ferencről, ott volt fia, unokája, sorjáztak sorban a történetek, szó, szót követett a koccintások közepette. E szép estén jó volt megemlékezni a társról, barátról.
Feri egyik korábbi beszélgetésünk alkalmával elmondta, ha minden tervét kőbe akarná faragni, akkor 200 évet kellene élnie.
Neki végül 77 év jutott.
De az emléke meglehet, 200 évig (vagy még tovább) is élni fog!
— Köszönet Silye Sándor barátunknak az írásért. —
A Velencei-tavi Szent Benedictus Borlovagrend tagjai jártak nálunk üzemlátogatáson és borkóstolón. Idén a mi 2023-as rajnai rizlingünk lett a borlovagrend zászlósbora.
L. Simon László facebook bejegyzése
Bővebben >>
A Velencei-tavi Szent Benedictus Borlovagrend szakmai tevékenysége keretében április 26-27-én szakmai kiránduláson vett részt a Duna borrégióban, a Hajós–Bajai borvidéken és a Kunsági borvidéken.
Miután három helyszínen összeszedték a résztvevőket, Velencéről elstartolt a társulat. Előbb Kalocsán álltunk meg, és megbámultuk a teret, ahol az Érsekség Palotájának a múzeumát, a Főszékesegyházat, továbbá a helyi büszkeséget, a Paprika múzeumot látogattuk meg.
Élmény és tanulságos volt látni az egyház múltját a múzemumban, értő, és gazdagon informatív vezetés mellett, de ugyanez volt igaz a Főszékesegyház esetében is.
A Paprika múzeum különlegességet jelentett.
Innen Hajósra vezetett az utunk, ahol megnéztük a jobb sorsra érdemes Pincefalut és egy rövid, 4 tételes kóstolóra meglátogattuk Kovács Róbert Borrendi Nagymester barátunkat, akit nemrég választottak meg a Borrendek Országos Szövetsége elnökévé.
Róbert mesélt a borászatáról, az alföldi borok lehetőségéről. A megkóstolt tételek rendben voltak, az újdonságnak mondható castellum tetszett talán a legjobban.
Jakabszálláson és Borotán elfoglaltuk a szállásunkat, majd Borotán Koch Csabával, a korábbi Év Borászával találkoztunk.
Aki végigvezetett bennünket a birtokon, láthattuk a pincéit, feldolgozó helyeit, megbámulhattuk példaértékű bio “műhelyét” és természetesen időnként kóstolhattunk is a tartályos, hordós tételei közül.
A bőséges és ízletes vacsorához késői szüretelésű, ám mégis száraz(!) Chardonnay került a poharakba, csoda volt ez na.
Ezután leereszkedtünk a kóstoló pince mélyére, ahol Csaba csak állt és mesélt a megkóstolt 10 fajta boráról, szeretettel, szakértelemmel. Nem voltak egyformák termékei, mert az egyik jobb volt, mint a másik.
A borász tevékenységet is folytató borlovagok kérdeztek, választ kaptak, elégedetten térhetett nyugovóra a csapat a remek vacsora, a kóstolt kiváló tételek után.
Másnap a Koch birtokon elfogyasztott reggeli után a csapatot szállító busz ismét mohón falta a kilométereket. Kiskunhalason meglátogattuk a híres halasi csipke múzeumot, ahol élőben is megismerkedhetünk a csipkeverés rejtelmeivel, csipke csodáival.
Lenyűgözött a szépségük, az árak láttán pedig csak bólogattunk, és nem nyitogattuk a pénztárcáinkat…
Kiskőrösi programunk az Old Car veteránautó múzeum megtekintésével kezdődött, kicsit csodálkoztunk azon, hogy a veteterán autók között találtunk 1990-ben, és a kétezres évek elején “született” járműveket is.
Ezután a Szentpéteri Pincészet látott vendégül bennünket ebédre. Szentpéter Attila a tulajdonos és Szentpéteri Attila Jr. is 10 tételes kóstolóval és ebéddel várt bennünket.
Attila meglepetésre édesanyja kiváló töltött káposztájával külön meglepetéssel is szolgált, ez vezette fel a bőséges ebédet.
A pezsgők és a borok katonás rendben követték egymást, a két Attila lelkesen és örömmel beszélt a környék, az Alföld lehetőségeiről, a terroirról és borairól. A fehér, a rozé, a siller és a vörös borok ízlettek, a réteseket kísérő édes boruk pedig kiváló volt.
Fáradtan, élményekkel és borokkal, sok hasznos információval telten érkeztünk haza.
Silye Sándor tollából
Bővebben >>