H-2481 Velence Rózsa u. 3/A Telefon: +36-30/950-7396 E-mail: hajdu.frigyes@gmail.com

Az önkormányzat címere: tárcsa alakú pajzs óarany kerettel díszítve. A pajzs felett a település alapításának évszáma. A pajzs alatt szintén óarany díszszalagban Kápolnásnyék felirattal. Az óarany keretbe foglalt pajzs középen szintén óarany mezõvel két részre osztott, felül kék mezõben, ezüstszínû középkori oldalkápolna kereszttel, alul zöld mezõben óarany színû lúdtoll, fekvõ helyzetben.   A címerben beszélõ jelképek utalnak a község történetére, az 1193 évszám az elsõ oklevélben történõ írásos említésre, a kápolna utal arra, hogy a község nevében szerepel a kápolna (amelyben a legendák szerint Szent Gellért utolsó miséjét mondta), és a lúdtoll utal a község nagy szülöttére, Vörösmarty Mihályra.
gardony
nadap
pakozd

Köszöntjük a

Szent Benedictus

Borlovagrend

honlapján!

A XVI. századi írásos emlékekből is kitűnt, hogy a velencei tó környéki dombokon kitűnő bor terem. A tó környéki pincéknek nagy szerepe volt a Főváros borellátásában, sőt a XIX. században a móri borokkal együtt az angol haditengerészetnek is szállítottak bort.

Az a kevés régi és új tulajdonos akik az aktív pihenés hívei, és nem utolsó sorban értékelni tudták a táj kitűnő borait, először kertbarát körként, majd később Szőlő és Természetvédelmi Egyesületként kísérelték meg a még megmaradt szőlőkultúra védelmét Velence Bence-hegyen.

A kitűnő borok versenyét évenként megrendezve, egyre több bort indítottak a környékbeli települések gazdái.

Így érlelődött meg a gondolat, hogy nemcsak a Velence, hanem a környék többi jó bortermő helyét is összefogva képviselni, és támogatni kellene szervezett formában.

Hazánkban 25 éves múlttal rendelkeznek a BORRENDEK, melyek szinte minden jó bortermő vidéket képviselnek.

Összefogva a tájegység jó bortermő helyeit, Pázmánd, Kápolnásnyék (Csekés), Nadap, Velence, Sukoró, Pákozd, Gárdony és Agárd és ezek kb.650 hektárnyi szőlőterületét, 1993. elején megalakult a Szent Benedictus Borrend  13 alapító taggal.


Velence címere: álló, csücskös talpú téglapajzs kékkel és arannyal osztott jobb oldali mezejének közepén ezüsthegy két csúccsal, felette jobbra repülõ ezüstmadár, az alsó részben lebegõ, jobbra fordult ezüsthal, a bal oldali aranymezõben zöld ágon zöld levéllel, lebegõ zöld szõlõfürt. A pajzs felett "VELENCE" felirat.
sukoro
pazmand
vereb
  • Megemlékezés

    Megemlékezés

    Tisztelt Borlovagtársak! A velencei Szent Benedictus Borlovagrend Elnök-Nagymestere, dr. Hajdu Frigyes emlékezetére az Európai Borlovagrend Hungaria Konzulatus Soproni Legációja a BORlovagok magazinjában irt a 2019. május 25-i velencei Szent Orbán-napi Hegyünnepről. Ugyanebben a számban emlékeztek meg Nagymesterünkről is “In memoriam dr. Hajdu Frigyes” címmel. Köszönetünket fejezzük ki a magazin szerkesztőinek a megható gesztusért. Nagymesterünk emlékét örökre megőrizzük. […]Tovább olvasom »
  • Búcsúzunk dr. Hajdu Frigyes Elnök – Nagymestertől

    Búcsúzunk dr. Hajdu Frigyes Elnök – Nagymestertől

    Búcsúzunk dr. Hajdu Frigyestől, a velencei Szent Benedictus Borlovagrend Elnök-Nagymesterétől Életének 71. évében, 2019. augusztus 18-án rövid szenvedés után elhunyt dr. Hajdu Frigyes növénykórtani doktor, növényvédelmi- és talajtani szakmérnök, elismert ember az agrárszakmában. Mosonmagyaróváron nevelkedett, édesapja nyomdokaiba lépve a középiskola sikeres elvégzése után itt végezte el az Agráregyetemet, majd növényvédelmi szakmérnökként munkáját 1972-ben Velencén, a […]Tovább olvasom »
  • Szent Orbán-napi Hegyünnep 2019. május 25.

    Szent Orbán-napi Hegyünnep 2019. május 25.

    Szent Orbán-napi Hegyünnep – 2019. május 25. A Velencei-tó körül működő Szent Benedictus Borlovagrend 2019. május 25-én, szombaton tartotta a Szent Orbán-napi Hegyünnepet. Az egész országból 31 borlovagrend 115 tagja tisztelte meg a rendezvényt. A Velence Korzó dísztermében dr. Hajdu Frigyes, a borlovagrend nagymestere, Koszti András Velence város polgármestere, majd L. Simon László országgyűlési képviselő […]Tovább olvasom »

Legutóbbi médiamegjelenés

A velencei-tó környéki borok története

A Velencei-tó környékén a szőlőművelés és bortermelés a római korig nyúlik vissza. Ezt igazolja az itt előkerült római kori Liberalia oltárkő, melyen a szőlőművelők isteneinek részére áldozatot mutattak be.

A Kárpát-medencébe bevonuló magyarok virágzó szőlőműveléssel találkoztak. Elődeink a török időkig folytatták ezt a megélhetési tevékenységet, gazdagon tele voltak a pincék borral.

A török hódoltság idején, a XVI. század végétől a török elfoglalta ezt a területet is, és a virágzó szőlőkultúrák kipusztultak.

A török kivonulása után Nyék, Pázmánd, Pákozd, Sukoró, Velence lakossága és ide telepített telepesek kezdték újra a szőlőművelést.

A Szent Benedictus Borlovagrend

A Szent Benedictus Borrend alapító tagjai, velencei, pázmándi, nadapi, sukorói szőlősgazdák közül kerültek ki.

Hazánkban az egyetlen és megyénkben az első olyan Borrend a miénk, amit csupán kistermelőkből, borászokból hoztunk létre, és nem áll mögöttünk borászati nagyüzem.

A tájegység nagyobb mennyiségben termesztett szőlőfajtái közül a Rajnai Rizlinget választotta a nagytanács zászlósborának.

Elsődleges feladata a borrendnek a minőségi és a tájra jellemző szőlőfajták termesztésére, a minőségi és nem mennyiségi borkészítésre való ösztönzés.

Szeretnénk minél szélesebb körben a kulturált borfogyasztást megismertetni.